Bemutatkozás
Üdvözlöm a honlapomon!
Dr. Mikita Viktória okleveles környezetmérnök vagyok, a Sahmeth Enviro Consulting megalapítója. Doktori címet a hidrogeológia-mérnökgeológia
területén szereztem. Több, mint 10 éve a hidrogeológia és környezetvédelem területén dolgozom, 2014-től egyéni vállalkozóként
állok rendelkezésre az olyan vállalatok és a magánemberek részére, akiknek hidrogeológiai, környezetvédelmi tervezésre,
szakértelemre van szüksége. Aktív munkásságom alatt nagy gyakorlatot szereztem a szakterületeimen és a hatóságokkal
való kapcsolattartásban. Munkám során elsődleges szempont az elkészített dokumentációk jogszabályi megfelelősége, magas
minősége, valamint az engedélyeztetési terveknek az adott illetékességi területen lévő hatóság egyedi kívánalmai szerinti
összeállítása.
Szolgáltatásaimat rugalmas módon szabom a megrendelők igényeihez. Tevékenységi területem Magyarország egész területére
kiterjed, komplex feladatok esetében akár többszöri kiszállás/helyszíni egyeztetés is indokolt lehet. Az egyszerűbb
engedélyeztetések esetén viszont általában nem szükséges személyes konzultáció az ügyfelekkel, az egyeztetések telefonon
és e-mailben zajlanak, amely költséghatékony megoldás a megrendelőknek. Forduljanak hozzám bizalommal, a legtöbb hidrogeológiai,
környezetvédelmi problémára megoldást tudok nyújtani vagy a partnereim közül ajánlom a megfelelőt Önnek, így megspórolva
az idejét és energiáját.
Jogosultságok
A vízilétesítményekkel kapcsolatos és környezetvédelmi engedélyeztetés területén a szükséges környezetvédelmi tervezői
és szakértői engedélyekkel rendelkezem.
- SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő
- SZKV-1.2. Levegőtisztaság-védelem szakértő
- SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelem szakértő
- SZKV-1.4. Zaj- és rezgésvédelem szakértő
- KB-T - Környezetmérnöki (létesítményi és technológiai)
- VZ-VKG - Vízkészlet gazdálkodási építmények tervezése
- K-Sz - Klímavédelmi szakértő
A fentieken kívül tűzvédelmi előadói végzettséggel rendelkezem. Szolgáltatásaim részletesen megtalálhatók a honlapom
menüpontjai alatt.
Árak
Tevékenységi területem Magyarország egészére kiterjed. Az árak egyedi esetektől függően kerülnek megállapításra előzetes
egyeztetés és helyszíni szemle alapján. Egyszerűbb feladatok esetében telefonos egyeztetést követően hozzávetőleges
árajánlatot adok. Ha az előzetes árajánlat elnyerte tetszését, azt a kiszállást és felmérést követően véglegesítem.
Megrendelés esetében az Észak-Magyarországi régióban a kiszállás ingyenes.
Ugyanakkor mindig van, aki olcsóbban vállalja….megrendelés esetén ne csak az árat vegyék figyelembe, a gyenge minőségű
dokumentációk végül lényegesen többe kerülnek majd az elvesztegetett, hiánypótlásokra fordított időről nem is beszélve
(a hatósági ügyintézési határidő a hiánypótlások nélkül is 45-90 nap). A munkám során elsődleges szempont a magas színvonalú,
jogszabályoknak megfelelő engedélyeztetési dokumentációk elkészítése és a gyors, korrekt ügyintézés.
Szolgáltatások
Környezetvédelmi engedélyezési eljárások
Környezetvédelmi szolgáltatásaim magukba foglalják a különböző környezetvédelmi engedélykérelmek összeállítását, környezetvédelmi
tervezést, környezetvédelmi tanácsadást. A felsorolt engedélyeztetések, dokumentációk összeállításának bármely fázisába
bekapcsolódva segíteni tudok ügyfeleimnek.
Előzetes vizsgálat
Amennyiben a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.
25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében szereplő tevékenység megvalósítását tervezi, előzetes vizsgálat iránti kérelmet
köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. Az eljárás során a hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység
környezeti hatásai jelentősek-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy a tevékenység megkezdéséhez további környezetvédelmi
tárgyú engedélyeket szükséges beszerezni.
Környezeti hatásvizsgálat elkészítése - Környezetvédelmi engedély megszerzése
A környezetvédelmi engedélyt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. és a 3. számú mellékletben szereplő, jelentős környezeti
hatással rendelkező tevékenységek engedélyeként adhatja ki az illetékes kormányhivatal. A környezetvédelmi engedély
előfeltétele a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása környezeti hatástanulmány alapján. A környezeti hatásvizsgálati
eljárás célja a tervezett tevékenység környezeti hatásainak meghatározása, becslése és a környezethasználat feltételeinek
megállapítása a kiadásra kerülő környezetvédelmi engedélybe foglalva.
Egységes környezethasználati engedély kérelem új és meglévő létesítményre
Amennyiben a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.
25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés b)-c) vagy e) pontja és a vonatkozó mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységet
kíván végezni, illetve ilyen létesítményt kíván működtetni, egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet kell
benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás célja az, hogy az elérhető
legjobb technikán (BAT) alapuló intézkedéseket határozza meg a tevékenység környezetet terhelő kibocsátásának megelőzésére,
a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére.
Környezetvédelmi felülvizsgálat - Környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a tevékenység folytatásának engedélyezése (működési
engedély megadása) iránti kérelem
Környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzése szükséges a környezetvédelmi engedély hatályának lejártakor (az egységes környezethasználati
engedély köteles tevékenység folytatása során ötévente), valamint, ha a tevékenységet jelentős mértékben módosítani
kívánja a környezethasználó. A környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezethasználat
a környezetvédelmi működési engedély jogerőre emelkedését követően folytatható, ezért a környezethasználónak az engedély
kiadása iránti kérelmet szükséges benyújtania az illetékes kormányhivatalhoz.
Környezetvédelmi teljesítményértékelés jóváhagyása iráni kérelem
A környezethasználó - a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 73-76. §-ok megfelelő alkalmazásával
- saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére, tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést
végeztethet, melyet a kormányhivatalhoz kell benyújtani.
Alapállapot-jelentés
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet 14. § (8) bekezdése szerint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint egységes környezethasználati engedély köteles
tevékenységek esetén a környezethasználó egy alkalommal alapállapot-jelentést köteles készíteni és benyújtani a környezetvédelmi
hatóság részére a 13. számú mellékletében meghatározott tartalommal, az Európai Bizottság által kidolgozott útmutató
figyelembevételével.
Elővizsgálat
Elővizsgálatot a 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet 13. § szerinti engedélyköteles tevékenységet megkezdő környezethasználónak
kell elkészítenie a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tartalommal. Az elővizsgálat célja a szennyezőanyag
földtani közegben és a felszín alatti vizekben potenciálisan bekövetkező hatásának becslése.
Tényfeltárási záródokumentáció elkészítése
A tényfeltárást és a záródokumentációt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, a földtani
közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről
szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet és a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás
szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról alapján állítom össze.
Műszaki beavatkozási tervhez a műszaki beavatkozások szimulációja
A műszaki beavatkozás terve a tényfeltárás eredményein alapul. A műszaki beavatkozási tervezés során a cél olyan technológia
kiválasztása, mely alkalmazásával az adott szennyezők mennyisége miatt fennálló kockázatot az elviselhető szintre lehet
csökkenteni. Az érintett terület földtani-vízföldtani adottságait és a szennyezőanyag tulajdonságait figyelembe véve
a lehetséges alkalmazható kármentesítési technológiák közül a modellezés eredményei alapján kiválasztható a legmegfelelőbb
technológia.
Monitoring jelentések összeállítása
A monitoringjelentés célja a tényfeltárás, illetve beavatkozás szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt
hatásának, eredményességének, továbbá a károsodás csökkenésének, illetve megszűnésének folyamatosan, illetőleg az egyes
szakaszokat követő időszakokban a környezeti állapot változásának ellenőrzése. A jelentést magas színvonalú térképi
állományokkal készítem el.
Környezetvédelmi tervfejezet
Amennyiben a tervezett tevékenység a környezetre káros hatással lehet, továbbá az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Felügyelőség szakhatóságként működik közre az engedélyeztetési eljárásban, környezetvédelmi tervfejezet készítése szükséges.
A leggyakrabban telepengedélyezési eljárás során telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatása érdekében, valamint
az építési engedélyezési eljárások bizonyos eseteiben szükséges benyújtani.
Vízjogi engedélyeztetési eljárások
Vízjogi létesítési engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, vízi létesítmények (kutak, monitoringkutak, tározók,
tavak, vízmércék, szivárogtatók, szikkasztómezők, stb.) telepítéséhez és átalakításához. A vízi létesítmények megszüntetése
vízjogi megszüntetési engedély birtokában végezhető. Vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező létesítmények használatbavételéhez
és üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedély, vagy - ha a vízi létesítmény vízjogilag nem rendezett (pl. nem rendelkezik
vízjogi létesítési engedéllyel) - vízjogi fennmaradási engedély kérelmezése szükséges. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben
foglaltak megfelelően, a vízjogi engedélyeztetési eljárás bármely szakaszában szakszerű megoldást tudok nyújtani magán
vagy céges ügyfeleim részére. A szükséges tervezői és szakértői jogosultságokkal rendelkezem.
Elvi vízjogi engedélyezési dokumentáció elkészítése
A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető (41/2017.
(XII. 29.) BM rendelet szerint), amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános
műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg
vízhasználat gyakorlására nem jogosít.
Vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció elkészítése
Az engedélyköteles vízilétesítmények és az engedélyköteles vízimunka vonatkozásában a kivitelezés megkezdése előtt vízjogi
létesítési engedélyt kell kérni az illetékes vízügyi hatóságtól a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet szerint. A vízjogi
létesítési engedélyezési eljárás célja, hogy a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény a vízügyi hatóság közhiteles
nyilvántartásába (vízikönyv) felvezetésre kerüljön, illetve, hogy az adott beruházás megfeleljen a vízjogi jogszabályok
által támasztott követelményeknek.
Vízjogi üzemeltetési engedélyezési dokumentáció elkészítése
A vízilétesítmény használatbavételére, illetve az engedély érvényességi idejéig annak üzemeltetésére és a vízhasználat
gyakorlására jogosít fel az üzemeltetési engedély, az abban meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó
jogszabályokban, hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett.
Vízjogi fennmaradási engedélyezési dokumentáció elkészítése
Vízjogi fennmaradási engedélyezési dokumentációt kell készíteni akkor, ha a vízimunka vagy vízilétesítmény létesítési
engedély nélkül, vagy attól eltérően került kivitelezésre, továbbá abban az esetben is, ha létesítési engedély alapján
került megépítésre, de nem rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel.
Vízjogi megszüntetési engedélyezési dokumentáció elkészítése
A megszüntetési engedély feljogosít a vízilétesítmény teljes vagy részleges elbontására, leszerelésére, eltávolítására
vagy eltömedékelésére az engedélyben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett.
Egyedi vizsgálati dokumentáció összeállítása
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.
(VII. 18.) Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat.
Amennyiben a tervezett beruházás vagy tevékenyég vízbázisvédelmi védőövezetet érint, egyedi vizsgálat keretében, hidrodinamikai
(és szükség esetén transzport) modellezéssel kell megvizsgálni annak vízbázisra gyakorolt hatását.
Meglévő lakossági ásott és fúrt kutak engedélyeztetési eljárása
2018-ban hatályba lépett az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény,
amely alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a módosítás hatálybalépését
megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító
vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
A fennmaradási engedélyezési eljárást minden ásott és fúrt kutat érint.
Amennyiben teljesülnek mindezen feltételek - a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti,
a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését
szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál - a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik. Bármely
egyéb esetben az illetékességgel rendelkező Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési
eljárása.
Felszín alatti vízminőség védelmi bevallás
A FAVI adatszolgáltatás kapcsán is segítséget nyújthatok leendő megrendelőimnek. A felszín alatti vízminőségvédelemmel
kapcsolatos alap- és éves adatszolgáltatás a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási
rendszer (FAVI) adatszolgáltatási követelményeit a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet szabályozza. Több típusa van: a FAVI-ENG,
amely célja a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és tevékenységek számbavételére és a felszín alatti
vizekre gyakorolt hatásaik figyelemmel kísérése. FAVI-MIR-K környezethasználati monitoring alrendszer. Az üzemeltetők
és a felszín alatti víz mennyiségi, illetve minőségi állapotát vizsgáló monitoring rendszerek által szolgáltatott adatokat
összegzi. FAVI-KÁRINFO (Kármentesítési információs alrendszer) célja a kármentesítések, valamint a felszín alatti víz
és földtani közeg szennyezőforrásainak, szennyezett területeinek összegzése.
Vízjogi tervezési, szakértői tevékenységek
Biztonságba helyezési terv elkészítése és felülvizsgálata (hidrogeológiai védőidomok meghatározása) A terv összeállítása
során hidrodinamikai modellezéssel kell meghatározni a víztermelő kutak védőövezeteinek, védőidomainak kiterjedését
a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. A biztonságba helyezési terv alapján történik a védőterületek kijelölése,
ami a jogerős vízjogi határozat alapján a szükséges telekkönyvi bejegyzéseket is jelenti.
Vízbeszerzési terv
Vízföldtani szakvélemény a földtani-vízföldtani viszonyok ismertetésével, a felszíni és a felszín alatti vízkészletek
jellemző adataival, vízföldtani paraméterekkel, a felszín alatti vizek utánpótlódási és áramlási viszonyaival és a környező
felszín alatti objektumok számbavételével.
Egyszerűsített mennyiségi kockázatelemzés elvégzése
A környezeti kockázatelemzés célja, hogy meghatározza az ismert kémiai, fizikai, biológiai expozíció környezetkárosító hatását
és bekövetkezésének valószínűségét. Amikor a kockázatelemzés végpontjában az ember áll, humán-egészségügyi kockázatelemzést
végzünk, ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy az adott esemény milyen valószínűséggel okoz egészségkárosodást az érintett személyek
körében.
Klímakockázat elemzés
Az uniós szabályozás értelmében az új beruházások klímavédelmi vizsgálatát az előzetes környezeti vizsgálat, illetve
a környezeti hatásvizsgálat során el kell végezni. A 314/2005. (XII. 25.) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletet ez alapján 2017-ben módosították. A tervezésnél
a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek engedélyeztetése során ismertetni kell a tervezett tevékenység éghajlatváltozással
összefüggő hatásoknak való kitettség mértékét. Értékelni kell a tervezett tevékenységre vonatkozóan a telepítési helyen
és a feltételezhető hatásterületen az éghajlati tényezőkből származó kitettséget. Az értékelést legalább az elmúlt harminc
évre vonatkozó, és a klímamodellekből származtatható, illetve a jövőbeli, legalább harminc évre előre jelzett adatokkal
kell alátámasztani. Amennyiben az érzékenység-elemzés és a kitettség értékelése az egyes éghajlati tényezők változásával
kapcsolatban lehetséges hatásokat tár fel, hatáselemzést és ahhoz tartozó kockázatértékelést kell végezni.
Munkabiztonsági tevékenység
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.
A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, ahol legalább egy fő alkalmazott dolgozik. A munkavédelmi
tevékenységet hazánkban megfelelő végzettséggel rendelkező szakember végezheti. Külső szakértőm középfokú munkavédelmi
végzettséggel rendelkezik, az alábbi feladatokat vállalja: Folyamatos havi munkavédelmi szaktevékenység ellátása, munkavédelmi
szempontú helyszíni bejárás, munkavédelmi oktatás megtartása, dokumentálása, időszakos helyszíni bejárások megtartása,
munkavédelmi oktatási tematika kidolgozása, egyéni védőeszközök juttatási rendjének kidolgozása, egyéni védőeszközök
átadás átvételi jegyzőkönyvének készítése